Szegény cápaharcsával kissé méltatlan az élet. Nem elég, hogy húsa ízletes, omlós és szép, fehér színű, a google emellett ráadásul kizárólag receptekkel összefüggésben említi meg. A magyar nyelvű Wikipedia csak az állattani besorolását mutaja. (Eszerint a cápaharcsa (pangasius pangasius) a sugarasúszójú halak osztályába, a harcsaalakúak rendjébe és az óriásharcsafélék családjába tartozik.) Az angol nyelvű Wikipedia sem sokkal informatívabb. Annyi tudható meg róla még, hogy Dél-Ázsia édes és enyhén sós (pl. a folyók torkolata környéki) vizeiben él Pakisztántól Borneóig. Végül egy horgász weboldalon leltem rá néhány kiegészítő adatra, ami alapján kicsit lelkiismeret-furdalásom lett, hogy egy ilyen szimpatikus halból készítettem vacsorát.
Az oldalról szemezgetve: A cápahalrcsa vagy pangasius "erőteljes teste sötét szürkéskék, hasa ezüstös. Apró kidülledő szemével igen rosszul is lát és ijedékeny." (Na emiatt sajnáltam meg valahogy...) "Nappal aktív, mozgékony hal amit nagy mennyiségben tenyésztenek halgazdaságokban és jó sporthalnak is tartják Thaiföldön. Akváriumban is jól tartható. Kifejletten a szabadban elérheti a 130 cm-ert is és a 44 kg-ot. Akváriumi környezetben csak 15-20 centiméteresre nő meg." (Forrás: http://www.horgasz.hu)
Remélem az a tény, hogy spenóttal, brokkolival és mandulával készítettem el javít valamelyest a lelkiállapotomon és talán a cápaharcsa pedigréjén is.
Hozzávalók: (2 személyre)
Remélem az a tény, hogy spenóttal, brokkolival és mandulával készítettem el javít valamelyest a lelkiállapotomon és talán a cápaharcsa pedigréjén is.
Hozzávalók: (2 személyre)
- 30 dkg pangasusfilé
- 10 dkg friss spenót
- 20 dkg brokkoli
- kb 10 szem pirított mandula
- 2 dkg vaj
- 3 gerezd fokhagyma
- egy negyed zöldcitrom
- fűszerek: só, fehérbors, szerecsendió
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése