Ismerős valakinek a címbeli mondat? A "Kellemes húsvéti ünnnepeket!" című, nyolcvanas évekből származó francia vígjátékban hangzik el, közvetlenül azután, hogy Belmondo felszedte a repülőtéren Sophie Marceau-t és beülnek valahova vacsorázni. Belmondo valamin megsértődik és mérgét a szerencsétlen, bajszos kis felszolgálón tölti ki, nagyon vicces hanglejtéssel a következőképpen: "Ez magának ratatouille!? Ez magának ratatouille!? Majd én megmutatom magának hogy mi az igazi ratatouille!" Nem tudom, hogy aki nem ismeri ezt a jelenetet, annak így mennyire vicces, mindenesetre mi az öcsémmel rengetegszer megnéztük ezt a filmet videón és betegre röhögtük magunkat rajta.(Azt persze mondanom sem kell, hogy fogalmunk sem volt arról, hogy mi az a ratatouille.)Ez a jelenet jutott tehát eszembe az otthoni zöldségmustra után -melynek eredménye cukkíni, padlizsán, paradicsom, paprika, hagyma, fokhagyma volt. Szépen neki is álltam a főzésnek.
Egy személyre összedaraboltam:
- egy fél hagymát
- két gerezd fokhagymát
- egy kb. 10 cm hosszú darab padlizsánt
- egy kb. 10 cm hosszú cukkínit
- egy paradicsomot
- egy fél sárga kaliforniai paprikát
Olívaolajon kissé megpirítottam a hagymát és a fokhagymát, majd rádobtam a többi zöldséget. Néhány percig nagy lángon pirítottam az egészet, majd kisebbre vettem a lángot és megsóztam, megborsoztam, tettem rá sót, borsot, kakukkfüvet. Körülbelül 15 percet fedő alatt pároltam, a végén rádobtam néhány levél friss bazsalikomot és készen is voltam. Ahogy a képen látható, kuszkusszal ettem.
A ratatouille (vagy francia lecsó) egyébként provance-i eredetű étel. A fenti hozzávalókból áll, elkészíthető egyszerre az összes zöldség hozzáadásával, vagy a zöldségeket külön-külön pirítva. Természetesen rengeteg verziója létezik (csakúgy, mint nálunk a lecsónak) főként a hozzáadott fűszerek tekintetében találtam különbségeket. Hogy a fenti film által teremtett kissé populárisabb hangulatot ellensúlyozzam, leírom azt is, hogy a ratatouille neve okszitán eredetű szó. Az okszitán nyelvet Franciaországon kívül Olaszországban, Spanyolországban és Monacoban az okszitán kisebbséghz tartozó több millió ember beszéli. Például az okszitán kultúrát népszerűsítő Miqueu Montanaro zenész és zeneszerző. Koncertjein nem csak énekel, hanem apró harmonikával, dobokkal, két furulyával és - erős francia akcentussal - magyarul előadott történetekkel szórakoztatja közönségét. Számtalan stílusban és formációban hallható, Magyarországon is rendszeresen fellép. Kerestem a youtube-on a Vent d'est (Keleti szél) nevű formációt, de sajnos nem találtam meg, amit kerestem. Viszont találtam helyette egy másik felvételt, amelyen fiával zenél. A felvétel itt érhető el: http://www.youtube.com/watch?v=ZRP9nlwKoKI 
