Back to the '80s!

Igen, igen, igen! Végre folytatódik a lassan egy éve hirtelen és mostohán abbahagyott kísérletsorozat..méghozzá mivel mással, mint egy koranyári, gyerekkori szünidőt idéző ízzel, sok gyerek és felnőtt gasztro-rémálmával, a tökfőzelékkel:-)

Hol is kezdjem? Elmentem a piacra és megrészegültem a sok nyári zöldségtől, gyümölcstől, kapor, cseresznye és őszibarack-illattól és a friss főzötököktől. Megvettem a legszimpatikusabb zöldégestől a legszimpatikusabb tököt. Majd, mivel a retro tökfőzelékhez valódi, hamisíthatatlan fasírt is jár, a hentessel való kis flörtöléssel kísérve vettem még 30 dkg darálthúst. (Igen, Budapesten is jó a piac! Meg a nyár!)

Hazajöttem és megfőztem a tökfőzeléket, amit kiszedtem a képen látható barna tányérba. (Made in Hungary, valamikot a 70-80-as években.) Szerencsére a lakásban, ahol lakom bőven akad még ilyen cucc... Közben eszembe jutott a kollégám, E, akivel egyik nap együtt ebédeltünk és aki Kelet-Németországban nőtt fel. Evés közben egyszer csak a felismerés örömével kiáltott fel: "Ez az, végre tudom, miért volt ilyen ismerős érzés ezzel a kanállal enni, hát ez made in DDR". Az ismerős kanál, a (nem túl szép) barna tányér meg a gyerekkori ízek-illatok visszalopózása együtt érték el azt a hatást, hogy most, ennyi idő után ismét posztoljak.

Gyerekkoromban egyébként sokáig nem szerettem a tökfőzeléket. Emlékszem, hogy a nagymamám, akiről sajnos nincs túl sok emlékem, megpróbált nekem kapor nélküli tökfőzeléket csinálni (Eleinte nem volt ugyanis világos, hogy a tököt, a kaprot, esetleg ezek kombinációját nem szeretem). De ez sem jött be. Egyszer aztán a szomszédban tökfőzelék volt ebédre, de nem az a fajta fehér-tejfölös, ami nálunk borított ki, ha az volt az ebéd, hanem narancssárga-paprikás. Úgy látszik, ez volt a választóvonal, mert azóta szépen megeszem a tökfőzeléket (haha, kb. évente egyszer) de most már csak a fehéret.

Oké, tehát a hosszú bevezetés után elmondom, hogy tökfőzelékem ugyan nem lett egy világszám, de friss volt, könnyű volt, szóval tulajdonképpen rendben volt. Így készült:Lereszeltem egy kisebb tököt, besóztam, adtam hozzá egy pohár vizet és fedő alatt puhára pároltam. Majd tettem bele egy kanálka cukrot, egy kanálka ecetet és az apróra vágott friss kaprot, egy kisebb csokorral. Ezt követően 3 evőkanál (teljes kiörlésű lisztet) összekevertem kb 1/3 doboz tejföllel, besűrítettem vele a főzeléket és még főztem pár percig. A fasirthoz 30 dkg darálthúst (a retrofeeling kedvéért sertést) összekevertem 1 tojással, egy száraz kiflit vízbe áztatva és kicsavarva szintén hozzátettem, majd egy fej főzőhagymát apróra vágva, egy gerezd fokhagymát, sót, egy kis borsot és jól összekevertem az egészet. Kb. fél óra állás után kis pogácsákat készítettem belőle (összesen 10 darabot), megforgattam mindkét oldalukat zsemlemorzsában és forró olajban kisütöttem őket. Tálaláskor természetesen nem tettem a fasírtot a főzelékre, mert szerintem azt nem szabad. Ha ehhez még jött volna a múltheti bodzaszörp, azt mondanám, hogy tényleg, egészen, teljesen visszamentem azokba az időkbe, amikor az iskola nélküli 2 és fél hónapos nyáriszünet még örökkévalóságnak tűnt és csak az adott pillanat létezett, meg a kert, a homokozó és a napsütés...

A "legújabb" sütőtökleves

Még éppen szezonja van, kint pedig még hideg van, így nincs más hátra, mint az egész napos fagyoskodás után egy forró sütőtöklevessel vígasztalódni. Jogos a kérdés, hogy mint második recept (közvetlenül a csokis kávé után) hogy lehet a „legújabb” sütőtöklevesről szó. Az a helyzet, hogy a blog írását már körülbelül novemberben el szerettem volna kezdeni. Ennek megfelelően sok-sok ételt (köztük jópár sütőtöklevest is) kipróbáltam, lefényképeztem publikálási céllal, de valami mindig visszatartott attól, hogy elkezdjem konyhai kísérleteim „hivatalos” dokumentálását. Így kicsit talán érthető, hogy hogy is kerül ide legújabb , póréhagymás sütőtökleves receptje.

A sütőtököt minden formában nagyon szeretem. A „legújabb sütőtöklevest” most éppen egy szimpatikus kis sonkatökből készítettem el, de más fajta sütőtökből is hasonlóan finom lesz szerintem. Például nagyon szeretem még a klasszikus nagy, sárga sütőtököt is, amit szerencsére darabolva is árulnak sok helyen. Ezen kívül odavagyok a hivatalalosan hokkaido tök névre hallgató, gömbölyű kis japán sütőtökért is, vidám formája és élénk színe miatt. Szép külsejéért cserébe viszont vastagabb a héja és ezért nehezebb hámozni. Egyébként kifejlesztettem egy sajátos sütőtök-hámozási technikát (persze lehet, hogy mások már ismerik ezt és csak számomra hatott az újdonság erejével). Szóval karikákra vágom a sütötököt, majd a karikákat félbevágom és ezután már tényleg „gyerekjáték” egyszerűségű a zöldségpucolóval megszabadítani a tökszeleteket a héjuktól. Mióta erre rájöttem, sokkal gyakrabban készítek sütőtököt, amit ugyan előtte is szerettem, csak a hosszas hámozási művelet miatt kevesebbszer vásároltam.

A leves elkészítési módja a következő. A vajat megolvasztjuk, rádobjuk az apróra vágott póréhagymát és egy picit pároljuk (nem kell pirítani). Hozzáadjuk a kis kockákra vágott sütőtököt és felöntjük húslével úgy, hogy ellepje. (Főzős bloghoz egyáltalán nem méltó módon be kell vallanom, hogy húsleveskocka+víz kombinációval oldottam meg a húslé kérdését. Az igazi zöldség vagy húsalaplé egyelőre csak terv szintjén létezik a konyhámban.) A tököt fedő alatt puhára főzzük, ez körülbelül 20-25 percet vesz igénybe, de persze függ a tök fajtájától is és attól, hogy mekkora kockákra vagdaltuk. Miután megfőtt, a tűzről levesszük, megturmixoljuk és adunk hozzá két nagy evőkanál tejfölt, egy kis őrölt borsot és egy csipetnyi curryt és ha szükséges még megsózzuk. Utána visszatesszük a tűzre néhány percre. Tálaláskor reszelt sajtra szedjük rá - ami a forró levestől remekül megolvad - és apróra vágott póréhagymával díszítjük. Pirítóssal nagyon finom. Mi ketten, főételként faltuk be, de ha levesként, mint előételként funkcionál, akkor szerintem négy adagnak is megfelel.

Hozzávalók: • 2 teáskanál vaj • kb. 7 cm hosszú póréhagyma darab apróra vágva • kb. 70 dkg sütőtök (hámozatlanul volt ennyi, nyilván a hámozással kicsit kevesebb lesz) • kb. 1,2 liter hús alaplé (egyelőre húslevelskockából) • 2 ek tejföl • reszelt sajt • só, bors, curry