A Pretoriusstraat nem egy hosszú utca. Ennek ellenére három török zöldségbolt is található benne. Nagyon szeretek náluk vásárolni, mert a sokféle zöldség és zöldfűszer látványa és illata már önmagában is főzésre csábítja az embert. A paprikák, paradicsomok, babok halomba rakva, nem is beszélve a különböző fűszernövényekről. A petrezselyem, a koriander, a kakukkfű és a menta fadobozokban, csinos kis csokrokba kötve várják hogy hazavigye és felhasználja őket valaki. Szeretem nézni, hogy olyan gondosan és szépen van kipakolva az áru. Én is mindig gondosan válogatok és örömmel nézegetem, ahogy a marokkói bácsik szintén gondosan és komolyan válogatnak a padlizsánhalmok közül. A zöldségen kívül egyébként sok más dolgot is árusítanak ezek a boltok, például sokféle friss olívabogyót, török tésztát, kecske- és juhsajtokat, valamint többféle bárányhúst, illetve nyúlhúst. (Ez húsvét közeledtével különösen stílusos...)
Tehát ahogy múlt szombat délután körülnéztem a Pretoriusstraat „Helal et Gida” névre hallgató egyik zöldségesénél (ahol valamiért mindig szombat délután vannak a legtöbben) a báránybordára esett a választásom. Tervem az esti menüre vonatkozóan pedig azonnal készen is állt: zöldséges bárány lesz vöröslencsével.
A vörös és lilahagymákat, valamint a fokhagymát apró darabokra vágtam. Egy kis olívaolaj és napraforgóolaj keverékén megpirítottam egy kis sovány és húsos szalonnát és a hagymát. A kb. 7 cm-re vágott báránybordákat besóztam, megborsoztam és rádobtam a hagymás-szalonnás keverékre és mindkét oldalukat kissé megpirítottam. Mikor ezzel készen voltam, hozzáadtam a nagyobb darabokra vágott sárgarépát és piros húsú kalinforniai paprikát, dobtam rá néhány babérlevelet és szemes feketeborsot és felengedtem hideg vízzel. (Attól félve, hogy nagyon „birkaíze” lesz, először fedő nélkül főztem, kb. fél óráig majd lefedve még egy órát.) Közben, mikor már majdnem készen lett, adtam hozzá egy kis száraz vörösbort és egy kávéskanálnyi csípős paprikakrémet (ehelyett persze lehet chilit is). Mielőtt a bárány teljesen megfőtt volna, hozzáadtam egy kis csokor apróra vágott petrezselymet és mentalevelet és körülbelül még 10 percig főztem.Már csak a köret elkészítése volt hátra, a vörös lencse elkészítése pedig roppant egyszerű. Személyenként kb. két maréknyi vöröslencsét számoltam, amit a fazékban felengedtem kb. kétszeres mennyiségű forrásban lévő, sós vízzel és nagyjából 20 perc alatt puhára főztem. Előzetes feltevésem igaznak bizonyult, nagyon finom lett a zöldséges-mentás bárány. A legérdekesebb pedig az volt, ahogy a menta és a bárány ízei jobban összeértek és másnapra az egész még finomabb lett.
Az alábbi mennyiséget ketten ettük – két napig.
Hozzávalók:
- 1 közepes fej lilahagyma
- 1 közepes fej vöröshagyma
- 2 nagyobb gerezd fokhagyma
- kb. 5 dkg húsos szalonna
- 50 dkg bárányborda
- 5 közepes méretű sárgarépa
- 2 ek (olíva és napraforgó) olaj
- egy kisebb csokor petrezselyem
- egy kisebb csokor menta
- 1 piros kaliforniai paprika
- 1 dl száraz vörösbor
- só, bors, babérlevél,
- 1 kis chilipaprika vagy csípős paprikakrém ízlés szerint
Nem ér kínozni... :-P
VálaszTörlésez még nem is a kínzás kategória.
VálaszTörlésmit szólnál egy levendulás nyúlhoz...? :)
(épp most találtam ki)
Hm. Még nem ettem húsételt levendulával. Sőt, semmilyen ételt nem ettem levendulával :-) Ezért ezt nehezebb elképzelnem. A bárányt viszont... No de inkább nem gondolok rá, majd csak akkor, ha végre nyár lesz és kinő a mentám :-)
VálaszTörlésmint "rendszeres kóstoló" azt tudom állitani hogy ez volt régóta a legistenibb étel... egy szóban: mmmmmmmmmmmmmmm, vagy, ahogy "a Halál és a Gida" török boltosok mondanának: "lekker hè, buurman?" ("finom, ugye szomszéd?")
VálaszTörlés